Interjú #1 - Naomi L.Price

Az alábbiakban egy interjút olvashattok Naomi L. Price-tól, aki a Summer Notes c. blogjával első helyezést ért el blogversenyünk Legjobb romantikus történet kategóriájában. Ezúton is gratulálunk Naominak!

(További nyereménye, a kritika mindhárom szerzővel, még nem készült el, de biztosíthatok mindenkit arról, hogy mindhárman igyekszünk az eddig ki nem hirdetett kategóriákban dűlőre jutni. Mi sem örülünk, hogy elhúzódik a dolog.) 

1. Mióta blogolsz? Ez volt az első történeted, amelyet publikáltál?

Körülbelül két és fél éve kezdtem el blogolni és nem ez az első történet, amit publikáltam. Már Facebook oldalakon is írogattam, de ha csak a blogvilágban való tevékenységemet nézzük, akkor is számtalan – befejezetlen – sztori fűződik a nevemhez. A Summer Notes abban számít elsőnek, hogy ez az a történet, amit be is fejeztem.

2. Régóta megvolt már a fejedben az alapkoncepció, vagy általában spontán módon szoktad írni a történetet, tehát előre nem tudtad, mi legyen a vége?

Egyáltalán nem volt meg, mindössze annyit tudtam, hogy egy könnyed, humoros, barátság extrákkal típusú történetet szeretnék írni. Ehhez válogattam össze a különféle történéseket, a lezárás pedig az utolsó sorokig kérdéses volt a fejemben, mert nem akartam romantikus befejezést, de ahogy telt az idő, az én álláspontom is változott.

3. Sok közös van benned és a főszereplőd jellemvonásaiban?

Igen, bőven van. Igazából részben magamról, részben pedig arról a lányról mintáztam Szöszit, aki lenni szeretnék. Szerintem fontos adni magunkból a főszereplőbe, hiszen így lesz emberi a karaktere.

4. A többi karaktert ismerőseidről mintáztad, vagy teljesen önálló "személyiségek"?

Hát Halim létező személyről lett mintázva, a többiek pedig kitalációk. Egy-két vonást kölcsönöztem ismerőstől, de egyébként ők inkább saját ötletek alapján épültek fel.

5. Dolgoztál korábban pl. nyári munka keretében idegenforgalmi területen, hogy ennyire közel áll hozzád a téma?

Nem, soha nem dolgoztam még. A nyári munka csak egy jó lehetőség volt arra, hogy Törökország legyen a helyszín, de angolok legyenek a karakterek. Semmi személyes vonatkozása nincsen.

6. Hogyan jött az ötlet, hogy a történetedet blogbejegyzések formájában írd meg?

Szerettem volna közvetlen hangulatban írni, és erre az tűnt a legjobb megoldásnak, hogy a főszereplő közvetlenül az olvasókhoz szól. Gondolkodtam még naplós formán is, de azt túl sablonosnak éreztem, így esett végül a választásom a blogbejegyzésre. Eléggé féltem a reakcióktól ezzel kapcsolatban, de jól sült el a dolog hála istennek. :)

7. Szeretnél a későbbiekben írással foglalkozni, vagy ez csak hobbi számodra?

Szívesen foglalkoznék vele, de nem fogok. Sokkal korlátoltabb ember vagyok annál, hogy elmenjek egy esetleges újságírói pályára, mert úgy érzem, ott nehezebb érvényesülni, mint adott esetben egy pénzügyi szakon. Utóbbin fogok tanulni, az írás pedig marad majd hobbiként, aztán talán egyszer felveszem a kapcsolatot egy kiadóval és talán lesz komolyabb folytatása.

8. Tervezel egy második évadot, folytatást a befejezett történetednek?

Nem tervezek. Mármint vannak ötleteim, de nem fogom megírni, mert úgy érzem ez így lett kerek. Sokat gondolkoztam egy fiú szemszögön, azon is, hogy talán nem lesz a történet végén három éves ugrás, de végül így írtam meg, és nem szeretnék változtatni rajta.

Interjút készítette:

Stella Zimafeyeva